Mielőtt az opálról bármit is mesélnék, elmondom, hogy közel 30 oldalnyi „szakirodalmat” gyűjtöttem egybe a netről (viszonylag gyorsan). Ezért az ásvány főbb jellemzőinek ismertetésén túl az amatőr, naiv, személyes megjegyzéseimet fogom megosztani. Az ugvárit/klóropál bejegyzésben már leírtam, hogy az opál az oxidok és hidroxidok osztályába tartozik és a kvarc csoport tagja.
222Ct Natural Blue Opal Rough
Az opál neve az “upala” ó-indiai szóból ered, melynek jelentése: kő, drágakő. A görögök átvették ezt a szót, amelyből “opalliosz” lett s, így jött létre az ásvány mai elnevezése.
Kémiai összetételét tekintve víz tartalmú szilícium-dioxid.
„Az opál különleges sajátságokkal rendelkezik, hiszen a rövid távon rendezett szerkezetű ásványok egyike…. Az opál másik jellegzetessége a változó mennyiségű (1–20 tömeg% közötti) víztartalma. A víz az eddigi vizsgálatok szerint kétféle módon jelenik meg az opálban. Egyrészt önálló molekulák formájában az alapanyagban, másrészt filmszerű bevonatokként. Opál SiO2 • nH2O – rövid távon rendezett vagy amorf” (Szakáll S.)
„Az opál megszilárdult kovasavgél, kémiailag az oxidok-hidroxidok osztályába tartozó krisztobalit ásvány víztartalmú, gyengén kristályos változata.” (Wikipedia)
Ha a fentiekhez hozzátesszük még az alábbiakban felsorolt jellemzőket, akkor elvileg „megvan” az opál. Gyakorlatilag azonban egy laikus számára (mint pl. én) nagyon nehéz megkülönböztetni a kalcedonféléktől (főleg a jáspistól) a közönséges opált. Ugyanis az opál nem kiabál nekem, hogy bennem víz van. A kalcedon (kvarc) keménysége 7, az opálé 5.5- 6.5 között mozog, azonban egy csiszolt vagy akár egy foglalatba került kőnél a keménységet már nem olyan egyszerű meghatározni. A jáspis és az opál is rendkívül színgazdag. (Nem beszélve a jáspopálról, amit hematit színez.) Az ásvány fénye még az, ami még eligazíthat.
Rendkívül nagy szerencse, hogy nemcsak közönséges, hanem nemes opál is van a világon, ami azért jó, mert a nemes opált összetéveszteni más drágakővel, sajátos fényjelenségei következtében nem lehet. A nemesopálban az építőelemek mérete és alakja egyforma, és szabályos geometriai rendben követve egymást, háromdimenziós rácsszerű szerkezetet építenek fel. Az általuk felépített rács ismétlődő egységeinek mérete kb. ugyanakkora, mint a fény hullámhossza. Ennek következtében a rács síkjai a beeső fehér fényt szétválasztják különböző hullámhosszú összetevőire, a látható spektrum színeire. Ezt a jelenséget optikai diffrakciónak, a keletkező színjátékot opalizálásnak nevezik.
A nemesopálok közt két változatot különböztetünk meg: a fehér, vagy világos alapszínű fehér opálokat, és a ritkább fekete opálokat. Ezek alapszíne sötétszürke, sötétkék, sötétzöld vagy szürkésfekete. A mélyfekete egészen ritka. A világosabb opálokra Jellemző fényjelenség az opáleszcencia: rájuk nézve kékes fényudvar, fényjáték látható.
A tűzopál szintén drágakő, szerkezete megegyezik a nemesopálokéval.
Nevét tüzes, néha lángvörös színéről kapta. Előfordul más színben is: narancssárga, citromsárga, barna. Rendszerint nem opalizál. 1804-ben Mexikóban találtak először tűzopált.
78ct-BRIGHT-ORANGE-MEXICAN-FIRE-OPAL-PEAR-CUT
Képlet: SiO2 • nH2O
Kristályrendszer: vaskos-tömeges vagy bekérgezések, konkréciók, gömbös-vesés, cseppköves aggregátumok formájában jelenik meg. Olykor morzsalékos, porózus halmazokat alkot.
Szín: változatos, általában a fémionok vagy ásványzárványok színezik
Porszín: fehér
Fény: üveg-, gyanta- vagy viaszfényű
Keménység: 5,5 – 6,5
Hasadás: nincs
Törés: kagylós
Sűrűség: 2,09 g/cm³
Fluoreszcenciája: fehér opál: kékes-fehér, barnás vagy zöldes, gyakran foszforeszkál is. fekete opál: nincs
Egyéb: opalizálás
812 Ct Natural Australian Pink Opal Gemstone Rough
Változatai: üvegopál / hialit (színtelen, víztiszta, üvegszerű), tejopál (tejfehér, áttetsző), nemesopál (színjátszó, opalizáló), tűzopál (vörös, narancsvörös, vörösbarna, átlátszó-áttetsző), feketeopál (fekete), májopál (barna árnyalataiban jelenik meg), viaszopál (sárgásbarna), ungvárit / kloropál (zöld, nontronittal szoros összenövés), jáspopál (vörösbarna, vörös, hematit színezi), faopál (amikor az opálanyag növényi részeket kövesít).
„Magyarország az 1800-as évek második feléig a világ nemesopál-termelésének egyik központja volt. A kitermelést a jelenleg Szlovákia területén elhelyezkedő veresvágási bányában végezték. A lelőhelyet 1920-ban zárták be, amikor a konkurens ausztrál opálbányák olcsóbb ásványaikkal terítették be a piacot. Később Telkibánya és Monok környékén is találtak nemesopált, de az előfordulás “szeszélyessége” miatt a szakértők nem találták gazdaságosnak a kitermelést.” (Részlet a Papp Gáborral 2006-ban készített interjúból a Kisnánáson talált 3-4 mázsás opál kapcsán.)
Ami egészen közel áll hozzám opál kapcsán, azok a fenti mangán-dendritekkel mintázott tejopálok, azonban ami földrajzilag van hozzám legközelebb, az a Geománia lelőhely listájában található:
http://geomania.hu/asvanygal.php?lelohely=25&asvid=59
http://geomania.hu/asvanygal.php?lelohely=175&asvid=59
Tényleg csak pár kilométerre van, s ehhez képest az ausztrál, az etióp vagy a mexikói opál sokkal gyorsabban ideér hozzám Indiából vagy az USA-ból. Viszont kétségtelen, hogy azok az első opál darabjaim, amik közel húsz éve vannak velem, mind a Mátrából származnak.
04.40Cts.-NATURAL-ETHIOPIAN-OPAL-FLASHY-ROUGH
Van itt még valami a „tárolás” kapcsán, és amióta a zöld színű kunzitom, már nem zöld, mert a fény hatására elég rövid idő alatt kifakult, „komolyan veszem” az ilyen és ehhez hasonló figyelmeztetéseket: „Csiszolatlan köveket érdemes vízben tárolni.” (nemesopál) Aztán több külföldi honlapon böngészve végül is azt találtam, hogy a hosszabb ideig tartó tárolásnál javasolják a puha, nedves ruhával betakarva történő elhelyezést tasakban, de leginkább a hirtelen hőhatástól való megóvást ajánlják ugyancsak a nemesopálnál.
Az utánzatok, – főleg a műanyagokból készültek – legnagyobb része olyan minőségű, hogy ékszer készítésének céljára szóba sem jöhetnek, legfeljebb a bizsut áruló üzletekben adhatóak el. Ezeket a szakavatatlan szem is könnyen felismeri. A szintetikus kövekből viszont a legújabb technológiákkal már elő tudnak állítani olyan minőséget, hogy alapos vizsgálat nélkül még a szakembereket is megtévesztheti.
Ajándékba küldték a fenti opál (vagy holdkő?) utánzatokat, ajándékként jó, illetve bizsunak is megfelel.
A legendák szerint isteni eredetű kő. Tartják Zeusz könnyének, és indiai szivárvány-istennő megkövesedett testének is.
Feltételezett hatásai: az opál örömmel és boldogsággal tölti el a földi életet, annak a színes oldalára irányítva a figyelmünket, fokozva ezáltal a változatosság és a szórakozás iránti igényünket. Erősíti a légutakat, csökkenti a vérrögképződést, hat a félelmek és a szorongás ellen. Apatikus állapotok esetében, ösztönző hatása van, hat a depresszió ellen. Az életkedv és az élni akarás erősítésével általános egészség-javító. Enyhíti a fájdalmakat. A bölcsesség felé vezet.
