mögötted kellene lennem
észrevétlen-halkan
csillagokat keresnék a lábnyomodban
az árnyékodat eltenném egy sugaras-szatyorba
hogy fények nélkül is majd velem legyen

mögötted kellene lennem
s ha előttünk az északi szél dalol
felfognék minden parányt
minden illatot
amelyet a tested elhagy

mögötted kellene lennem
a fülledt nyári éjszakákon
és ezen a hűvös márciusi hajnalon
elmondanék neked mindent
amit az álmokról tudok –
aki a füvek-fonalán él
az a Kozmosz békéjén terem –
mély-bordó csokoládévirágok között járok

mögötted kellene lennem
s mély-bordó csokoládévirágok között járok
mert te itt vagy velem

mögötted vagyok
és te előttem vagy
előtted vagyok
és te előttem vagy

kinőttél belőlem
és ahogyan körbefonlak
nősz előttem fel
egyre magasabbra
leszel égi oltár
mennyei álom
imádsággá válsz egy ezüst-csillámon
s leszel te –
az utolsó sóhajom ezen a földi-világon

2014.