Isten hozott!

Örülök, hogy itt vagy.
Annak is nagyon örülök, hogy megtaláltál, de annak még inkább örülni fogok, ha tudok Neked valamit adni.

2016 novemberében indítottam el a honlapom, illetve egészen pontosan az idősebbik fiam indította el, s én csak annyit kértem tőle, hogy a lehető legegyszerűbb legyen, hogy tudjam kezelni a belső felületet. Most, immár négy hónap elteltével talán kezd kirajzolódni, hogy mit is szeretnék itt magamból megmutatni, szóval, úgy gondoltam, hogy ideje lenne bemutatkoznom.

Pongrácz-Danielisz Ágnes a teljes nevem, időnként Pongrácz-D. Ágnesnek is szoktam írni, és hidd el, hogy nem azért, mert bármiféle problémám is lenne a Danielisszel (sőt, nagyon is jól megvagyunk egymással :-), hanem azért, mert így egyszerűbb, rövidebb.
Pongrácz Ágnesként kezdtem el verseket írni, így ez is megmaradt.

Mi az, amit itt találsz?
Verseket meg gyöngyöket meg kristályokat…

Versek:
Voltak diákkori próbálkozásaim, de valójában csak közel 40 évesen, 2007-től kezdtem el írni rendszeresen. Leginkább az interneten publikáltam, de számos antológiában is megjelentek az írásaim, főként pályázati eredményeknek, lehetőségeknek köszönhetően.
2013-ban Spangár András-díjat kaptam, és 2015-ben a Jobbágy Károly Alapítvány támogatásával megjelent az első kötetem.
Az utóbbi két évben már nem vagy csak nagyon-nagyon ritkán írok verseket.
A versek… azok olyanok, hogy jönnek… és akkor jönnek, amikor jönniük kell… ők tudják, hogy mikor van itt az idejük…

Gyöngyök:
Tavaly tavasszal kezdtem el, vagy valahogy úgy.
Merítek kész munkákról vagy az internetről is “mintákat”, de az alapoktól eltekintve leginkább a saját ötleteimet valósítom meg autodidakta módon.
Csak drótra fűzök. 0,3-as (esetleg 0,4-es) fűződrótot használok, és ennek nem is igazán van “szakirodalma”, ugyanis a drót az más, mint a cérna. Keresztezni lehet, akár minden gyöngyszemnél is, de hurkot, csomót jellemzően nem lehet rá tenni. Ritkábban egy, de jellemzően kettő és gyakran 4-6 szálat vezetek. Vannak hasonló darabok, de egyforma nincsen. Valahogyan azért majd megpróbálom rendezni azokat, amik felkerülnek ide.
Többnyire karkötőket készítek, ezek a kedvenceim.
Bármilyen alakú és színű gyöngyöt felhasználok. Kásagyöngyből inkább a cseh az, amit bárkinek javasolni tudok, de pl. a kúpos (bicon) gyöngyből nagyon jó a kínai is. Az ásványgyöngyök mindenhol nagyon drágák, és talán nem is derül ki, hogy mi az, ami egy-egy ékszernél felhasználásra kerül. Az ásvány splitterek már kicsit mások. A tekla gyöngyök nagyon mutatósak, ezeket mindenféle méretben nagyon szeretem.
A gyöngyfűzés hobbi. Kikapcsol, megnyugtat. Épít.

Kristályok:
Drasztikus ingadozást mutat az ásványgyűjtő szenvedélyem. Tízévente jut eszembe, hogy most kristályokat szeretnék, vagy negyedévente, de akkor nagyon. Nem ismerem igazán a köveket, ezért a gyűjtés (egyelőre) vásárlásban merül ki nálam. Viszont szeretném rendezni a már meglévő csiszolt vagy csiszolatlan köveimet. A kristályokkal való gyógyítás – persze – nem helyettesíti, nem helyettesítheti az orvost. Azonban szerintem nem is ártalmas. A kristályok érdekesek, szépek. Hidegeknek azok mondják a köveket, akik még soha nem érezték, hogy szinte “égetni” is tudnak.
A gyűjteményem első darabjai közel húsz éves múltra tekintenek vissza. A fiúk még alig jártak iskolába, amikor közösen kezdtünk el gyűjteni. Azóta felnőttek, már teljesen felnőttek….
Az ásványoknál a rendezés annyival egyszerűbb, hogy van már egy rendszertanuk… ami aztán – mint kezd kiderülni számomra – nem is olyan egyszerűen használható…
Az utóbb időben néhány olyan ásványt is sikerült beszereznem, aminek a hazai internetes leírása hiányokban bővelkedik…

A versek, a gyöngyök meg a kristályok… nem a munkám.

A munkám vagy még inkább hivatásom az az, hogy értelmi fogyatékkal élő felnőttekkel foglalkozom. Nagyon szeretem. Regényt lehetne írni minden napomról, de egyrészt nem írhatok erről, másrészt nem is tudnék írni róla, akkor sem ha lehetne. Közel húsz évig tanítottam, seregnyi anekdotám van, de mindet megtartottam magamnak, valahogy nem lett publikus egy sem…

A sütemény receptjeimet szintén megtartom magamnak… de ebben azért ne legyél biztos, mert ez inkább attól függ, hogy milyen sokáig élek, és hogy milyen sokáig fog működni ez a honlap…

Addig is örülök, hogy itt vagy.
Remélem, majd vissza-visszanézel, s találsz majd mindig új dolgokat.

Szeretettel:
Ági

2017. március 19.