Hideg még az este,
hideg még a reggel.
Almavirág,
a rügyfakadást
várod-e már?

A lelked csendje
álomba bújik,
felfut az égre,
felhőkhöz kúszik.

Fehér szoknyádnak
bordó szegélye
dúdolva, pörögve
libben a szélben,
a földre leszáll.
Almavirág,
mondd, ugye, fáj?

Nézz fel az égre,
ott vannak az álmok,
kinyílnak sorra
a felhő-virágok,
rózsaszín szirmokon
a Naphoz érnek,
őrzik a titkot,
ne félj,
ne félj….

A gyümölcs mosolyát,
almavirág,
ne lásd….

…csak érezd!

2011.