VII. Szulfát- és rokon ásványok

Szulfátok

A szulfátok alapvetően oxigéndús környezetben, a földkéreg felszínhez közeli részein, a litoszféra-bioszféra határán, a hidroszférában, és a troposzférában képződnek.

Kb. 400 szulfátot ismerünk a természetben, azonban közülük nagy gyakorisággal csak néhány jelenik meg (például gipsz, barit, jarosit).

Jellemző fizikai-kémiai tulajdonságok: alacsony olvadáspont,

kis keménység, kis kémiai stabilitás, egy részüknél vízben könnyű

oldékonyság.

A viszonylag ellenállóbb szerkezetek főként a nagyméretű, két vegyértékű kationokkal (Ba, Sr, Pb) való kapcsolódással jönnek létre. A kisméretű kationok inkább vízmolekulákkal körülvéve épülnek be a szerkezetbe.

Vízmentes szulfátok

Legfontosabb képviselőik:

• anhidrit CaSO₄
• anglesit PbSO₄
• barit BaSO₄
• cölesztin SrSO₄

Víztartalmú szulfátok

Legfontosabb ásványai

• alunit KAl₃[(OH)₆(SO₄)₂]
• Jarosit KFe3(SO4)2(OH)6
• antlerit Cu₃SO₄(OH)₄
• brochantit Cu₆SO₄(OH)₆
• epsomit MgSO₄ × 7H₂O
• gipsz CaSO₄ × 2H₂O  http://pongraczagnes.hu/2017/01/31/gipsz-es-szelenit/
  
• halotrichit FeAl₂(SO₄)₄ × 22H₂O
• kalkantit CuSO₄ × 5H₂O http://pongraczagnes.hu/2017/04/10/kalkantit/
  
• melanterit FeSO₄ × 7H₂O

Kromátok, volframátok, molibdátok

Legfontosabb ásványai:

• volframit (Mn₂Fe)(WO₄)
• wulfenit PbWO_{4 http://pongraczagnes.hu/2017/05/14/wulfenit/}