akár a fák
akár a fák
némán
mozdulatlan
az Úr felé kitárt csupasz karokkal
készülünk a télre
gyér fény téved olykor
a novemberi égre
s a szürkeség vizében
ezüst-hullám csillan
fekete álmot láttam az éjjel
szaladtam egyre és perzselt a szél
akár a fák
félünk ha vihar van
villám-remegésben
játszunk démonokkal
égzengés idején
a gyökerünk is fázik
s új rügyeket hozunk
minden elmúlásig
fekete álmot láttam az éjjel
szaladtam egyre és perzselt a szél
ennyi az élet
egy zöldellő tisztáson átrohanunk csak
akár a fák
a méltóságunk vesztve
december elején
rút-kopasz fejekkel
az Úr Jézusra várunk
fekete álmot láttam az éjjel
szaladtam egyre és perzselt a szél
ennyi az élet
egy zöldellő tisztáson átrohanunk csak
amíg körben az erdő
s az erdőben
minden fa
égig ér
akár a fák
mi vagyunk az erdő
középen a tisztás
s ha az Úr Jézus eljő
minden fűszál hajlik
van ki örökzöld lesz
és ezért mondom néktek
készüljünk a télre –
rügyfakadással készüljünk a télre
haláltól halálig készüljünk a télre
akár a fák